Élet magva
Szív ritmusa
Hangját hangolja
Héjának tükörhangja,
Szeretem magam.

Forró gőzben a levendula párlat
Citrom illatú főzött fűnek párja
Nyugodt mező tollforgató szavának
Az esti műszak erős zaklatója.

Felsőfokon szakosodott erőszak
Kódolt fejsze a kobakban.
Bar Kochba dióburokban
Belének szárnycsapása suhintó.

S a hintó ökölt hajtott a gyomorszájba
Légidő vákum a még zsenge izomban.
Apai gondviselés kéje gyűlt a barkóban
Reccsent a visszhang, elszállt a héja.

Fullasztó alkalmat élvező egyetlen
Kegyetlenül segítőkész kéz befogta
S emelte a madárt mellénél fogva
Mentő hegyi levegőért fel a magasba.

Minden gyermek sírt megszületni
Nekem is muszáj volt lélegezni.
Nem tanulhattam meg repülni
De éreznem kell, milyen szeretni.

Másolt szép szavakat rendbe állítók
Az üres kezű nagy írók.
Koldulnak kortárs igaz könnyet, vágyat
De nem oltanak fájdalmat.